Feltehet�leg �tezer �vvel ezel�tt, cs�nakon �rkezhetett �zsi�b�l Ausztr�li�ba az a vemhes n�st�ny kutya, amelyb�l a ding�k „elvadultak” - erre az eredm�nyre jutott a stockholmi Royal Institute of Technology �s a sydney-i University of New South Wales kutat�inak vizsg�lata, amelyr�l a Proceedings of the National Academy of Sciences c�m� szaklap legfrissebb sz�m�ban sz�moltak be.

A ding� kin�zetre hasonl�t a h�zikuty�ra, legink�bb tal�n egy k�zepes m�ret� juh�szkuty�ra. Vannak azonban nyilv�nval� �lettani �s viselked�sbeli k�l�nbs�gek is k�zt�k. A ding� p�ld�ul �vente csup�n egyszer ellik, szemben a kuty�kkal, amelyek ak�r t�bbsz�r is, valamint az ebekkel ellent�tben ink�bb vony�t, mint ugat. �gy nem csoda, hogy r�gi vita t�rgya, vajon a ding�k a farkasokt�l, vagy a h�zikuty�kt�l sz�rmaznak-e.

A mostani vizsg�lat sor�n ding�k, farkasok �s kuty�k mitokondri�lis DNS-�nek (mtDNS) v�ltoz�sait vizsg�lt�k. A mitokondrium a sejtek egyik alkot�eleme, a sejtek l�gz�s�ben �s anyagcser�j�ben r�sztvev� sejtszervecske. A mtDNS jobban meg�rz�dik, mint a sejtmag genetikai inform�ci�ja, �s kev�sb� van kit�ve mut�ci�knak. Ez�rt fordulnak hozz� el�szeretettel az eredetkutat�sok �s a rokons�gi viszonyok meghat�roz�s�ban.

A kutat�k 211 ausztr�l ding�, a vil�g minden r�sz�r�l 676 kutya, 38 farkas, valamint 19, a polin�z szigetvil�gban az eur�paiak felbukkan�sa el�tti id�kb�l sz�rmaz� kutya csontj�b�l sz�rmaz� mitokondri�lis DNS-mint�t tanulm�nyoztak �t.

Az eredm�nyek szerint a ding�k nem a farkasokt�l sz�rmaznak. Legszorosabb rokons�gban a Thaif�ld �s K�na d�li r�sz�n kiteny�sztett kutyafajt�kkal �llnak. A kutat�k szerint a ding�k �gy n�znek ki, mint az �tezer �vvel ezel�tti D�lkelet-�zsi�ban �l� h�zikuty�k.

A mitokondri�lis DNS vizsg�lata azt is megmutatta, hogy a ding�k vagy egy k�z�s �st�l sz�rmaznak, vagy n�h�ny, egym�ssal nagyon szoros rokons�gban �ll� kuty�t�l.

A kutat�s eredm�nye egy�bk�nt �sszev�g az eddig felt�rt ding�k�v�letekkel is. A legid�sebb eddig tal�lt k�v�letek 3000–3600 �vesek, �m a kormeghat�roz�s bizonytalan, nem kiz�rt, hogy ak�r 5000 �vesek is lehetnek.

A ding�knak az �lelemszerz�s sor�n az ersz�nyesfarkasokkal, - a helyiek sz�haszn�lata szerint, a tasm�niai tigrissel -, kellett megk�zdeni�k. A harcban a ding�k diadalmaskodtak: az �vezredek sor�n Ausztr�li�ban fokozatosan elt�nt az ersz�nyesfarkas, csak egy kis popul�ci� maradt fenn a kontinenst�l d�lre fekv� apr� szigeten, Tasm�ni�ban, ahov� a ding�k nem jutottak el. Az utols� ersz�nyesfarkas 1936-ban fogs�gban pusztult el. A felt�telez�sek szerint a ding�knak az ersz�nyes farkasokkal v�vott harcban el�ny�kre v�lt a m�ltb�li h�zias�t�s, valamint hogy sokkal ink�bb t�rsas term�szet� �llatok voltak, mint ellenfeleik.