|
A Farkaspók
bobo 2006.01.14. 18:11
 A farkaspók a Lycosidae család tagja. A Sosippus nembe tartozó farkaspókokon kívül ezek a pókok nem szőnek hálócsapdát; némelyik hálójával rögzíti föld alatti üregeinek falát. Egyes fajták természetes üregekben laknak, mások pedig életüket vándorlással töltik. A többi pókkal ellentétben a farkaspók látása igen jó és áldozatukat üldözve fogják el.
A farkaspókok észrevételét megkönnyíti az, hogy a nőstény tojásait egy pókselyemből szőtt zsákban tartja potrohához rögzítve. Kikelésük után a sok pici pók anyja hasára és hátára mászik és hosszú ideig ott utaznak...
A pók, akiben mély nyomokat hagy az első udvarló
A nőstény farkaspók szívesebben randizik olyan hímekkel, amelyek hasonlítanak azokra, akikkel szexuálisan éretté válása előtt találkozott.
Sőt, az ilyen hímeket az udvarlás során kisebb valószínűséggel falja fel a harcias amazon. Ez az első felfedezés, amely azt állítja, hogy a gerinctelen között is létezik társas felismerés, és az emlékezés az élet különböző szakaszaiban működésbe lép. A felfedezés a Proceedings of the National Academy of Sciences amerikai tudományos lap eheti számában jelent meg. A vadon élő farkaspókok hímjei - schizocosa uetzi – gyorsabban érnek, mint a nőstények. Ez azt jelenti, hogy míg a nőstény még képtelen a párosodásra, számtalan szexuálisan érett hím legyeskedik körülötte. Azok az ingerek, hímek, amelyekkel a nőstény ebben az időszakban találkozik, az szexuális preferenciái terén egész életére kihat.
Szexi lábak
A hím úgy igyekszik a nőstényt elcsábítani, hogy mellsőlábát lengeti felé. Szőrős mellsőlába változatos színű lehet, a sötétbarnától a szénfeketéig sokféle árnyalatot felvehet.
A nőstény ez alapján különbözteti meg kérőit. A már szexuálisan érett nőstény szívesebben párosodik olyan hímekkel, amelyek lábszíne megegyezik a serdülőkorban látottakkal.
Azok a hímek, amelyek nem illenek a trendbe, vacsoraként végzik, mielőtt a pár közelebbi ismeretségbe kerülhetne. A nőstény tehát kerüli a nem ismerős hímekkel való párzást, sőt védekezik is ez ellen – felfalja udvarlóját.
Az emlősök épp fordítva választanak
A felfedezés szerint, a gerinctelenek is rendelkeznek a társas felismerés képességével – olyan valamivel, amit korábban nem feltételeztek a tudósok. Sőt, a társas élmények befolyásolják a párválasztást, és meglepetés az is, hogy az élményekre a vedlést követően is emlékszik az állat – nyilatkozta a kutatás vezetője, Dr Eileen Hebets, a New Yorki Cornell University professzora a BBC-nek.
Az emlősöknél a társas felismerés épp ellentétes célt szolgál. Ők ugyanis előszeretettel választanak olyan társat, aki nem ismerős nekik, hogy elkerüljék a rokonnal való nemzést. Ám a farkaspókok olyan sűrűn fordulnak elő, hogy a beltenyészet valószínűsége minimális.
Evolúciós előny?
Az ilyen jellegű magatartásformák rendszerint evolúciós előnyökkel járnak. Az egyelőre még nem világos a kutatóknak, hogy milyen evolúciós előnyökről lehet ebben az esetben szó, de az például elképzelhető, hogy mivel a fittebb, erősebb hímek előbb érnek, ezért a legalkalmasabbat választani igyekvő nőstény, azt választja, amelyet már kora „kamaszkorában” megismert.
Másrészt elképzlehető az is, hogy a szokatlan kinézetű hímek az éretlen nőstény előtt azért sem feszítettek peckesen, mert túl puhányak, nyápicak voltak. Így a nőstény jobban teszi, ha kerüli őket, vagy végső esetben, megakadályozandó, hogy gyermekei apjává váljon egy arra méltatlan, felfalja őket.
Mivel a farkaspókok számos hasonló fajjal élnek közelségben, az ismerős egyed kiválasztása azt a célt is szolgálhatja, hogy a nőstény a megfelelő fajból válasszon párt.
A nőstény farkaspókokat, amelyek 20 naposan válnak szexuálisan éretté, három hetes intervallumokban vizsgálta a kutatócsoport. Ám mivel ezek az állatok körülbelül egy évig élnek, társas emlékezetüket érdemes továbbvizsgálni. Egyelőre nem tudni például azt sem, hogy milyen hosszú a pókok memóriája.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
